Kávé

A kávé és a tea óriási mennyiségben termesztett és forgalmazott áru világszerte: fogyasztása még nagyobb szegénységbe taszíthatja a termelőket. A kistermelőkhöz visszajuttatott tisztességes fizetség kulcsa mindennapi megélhetésüknek.

Az Etiópiából származó kávé frissítő hatására mintegy ezer évvel ezelőtt figyeltek fel. Az élénkítőszer magyarországi megjelenésében fontos szerepe volt a török megszállásnak; innen ered a neve is: kahveh törökül azt jelenti, „az, ami visszatart az alvást A kávécserjének két fajtája ismert. Az arabica kávé Közép- és Dél Amerikából származik, ez egy lágyabb ízű kávé. Az erősebb és testesebb ízű robusta kávét Afrikában és Ázsiában termesztik. A legnagyobb kávétermelő országok Brazília, Kolumbia, Vietnám, Indonézia, India, Mexikó, Guatemala, Uganda, Etiópia, Peru és Nicaragua.

A kávétermesztés mintegy 50 országban folyik az Egyenlítő menti sávban, és több mint 20 millió termelő számára jelent közvetlen megélhetési forrást. Világviszonylatban összesen 100 millió ember dolgozik a kávétermelés, -feldolgozás, -kereskedelem és -forgalmazás területén. A kávé útja a termelőtől a boltok polcáig hosszú és hányatott. A folyamatba beiktatott számos résztvevő több-kevesebb sikerrel veszi ki részét a haszonból. Becslések szerint az ültetvénytől a bolti polcig tartó út során a kávé körülbelül 150-szer cserél gazdát (ezek nagy részét árutőzsdei ügyletek teszik ki). Mire a csészébe kerül a kávé, az ára már magába foglalja a biztosítás, az adók, a termelés, a szállítás, a feldolgozás, a csomagolás, a raktározás és a reklámozás költségeit, valamint az összes részvevő profitját, kezdve a tőzsdei spekulánsoktól a feldolgozás különböző országait áthidaló szállítmányozókon át a forgalmazóig.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kávéválság egyik kiváltó oka a kávéárak összeomlása volt. 1994 és 2001 között az ár 90%-ot esett. Becslések szerint a kávékereskedelem jelenleg évi 65 milliárd dollár (kb. 13000 milliárd Ft) bevételt generál, ami a duplája a 80-as évekbeli értéknek, ám míg a 80-as években a bevétel 30%-a a termelő országnál maradt, ez ma már csak 10%.

Ez viszont sajnos jó hír a nagyfeldolgozóknak: becslések szerint minden millió zsák kávé feldolgozása 80 millió dollárral hozott többet 2001-ben, mint 2000-ben. A három legnagyobb gyártó - Nestlé (Nescafé), Kraft (Jacobs) és Sarah Lee (Douwe Egberts) - mindegyike több mint 10 millió zsák kávét dolgoz fel évente.

Tény: A világban termesztett kávénak csak 22%-át fogyasztják el a termesztés országaiban. A kávé éves 65 milliárd dolláros bevételéből a kávétermelő fejlődő országokban összesen csak 8,8 milliárd dollár marad. A fennmaradó összeg azon transznacionális cégek bevételét növeli, amelyek a terményt megveszik, feldolgozzák, hirdetik és a készterméket forgalmazzák.

A termelők sokszor hiába próbálják a kávé minőségét javítani, a közvetítők, illetve a forgalmazók a különböző helyről érkező kávészemeket összekeverik, így a legkitűnőbb kávé termelője is csak 1 - 1,80 dollárt (!) (kb. 200 - 360 Ft) kap kilónként terményéért. terményéért. Ezen igyekszik változtatni a „Cup of Excellence" kezdeményezés, amely szigorú minőségi követelmények alapján versenyezteti a szegény országok kávétermelőit. A 2005 év végi versenyen a bolíviai Juan de Dios Blanco farmer nyert, akinek kávéja annyira kitűnő, hogy a kávéaukción egy kilónyit 12,55 dollárért (kb. 2500 Ft) sikerült eladnia.

Tény: Egy csésze 300 forintos kávéházi cappuccino árából jó esetben is csak 9 forint kerül a termelőhöz. 2000 óta már a fair trade bolíviai kávékistermelők szervezetten tanulják, hogyan lehet a szüretelést és a termelést még hatékonyabbé tenni, és hogyan versenyezhetnek a kiváló kávészemekkel a nemzetközi piacon. Fontos az is, hogy követelésekkel léphessenek fel a helyi átvevőszervezet felé, amelynek külön kell kezelnie, és jobban meg kell fizetnie a kiemelkedő minőségű terményt.

Forrás: Andacs Noémi és Gazdag Rita: Fair Trade Lapozó (2007)

Képeket készítette: Gazdag Rita (Honduras, 2007)