Czagány Gábor: A ‘Méltányos Kereskedelem’ lehetőségei Magyarországon –Református szemszögből

Bevezető

A hetvenes évektől kezdve a világgazdaság sok szempontból alapvetően megváltozott. Az erős állam helyett, mely képes volt korrigálni a piac hibáit, a ‘szabad piac' gondolata került előtérbe. E gondolkodásmód szerint a piac jelenti az orvosságot mindenféle világgazdasági problémára, valamint a gazdasági növekedés határtalan. E gondolatok eredményeként a privatizáció és a gazdasági liberalizáció soha nem látott méreteket öltött, mely további problémákat generált, így például bizonyos különbségek országokon belül és nemzetek közötti viszonylatokban áthidalhatatlanná váltak.

Mivel a gazdaság, a társadalom és a kultúra globalizálódott az emberiségnek olyan problémákkal kell szembenéznie, amelyeket soha nem tapasztalt korábban. A globalizáció következtében olyan világban élünk, ahol cselekedeteink hatással vannak azon emberek életére is, akik a világnak egy távoli sarkában, tőlünk rendkívül nagy távolságban élnek. A félreértésekkel ellentétben a globalizáció emberi döntések eredménye és nem egy emberiségen felülálló hatalom. Így tehát ha emberek alkották meg, lehetséges annak megváltoztatása is.

A gyarmatosítás következtében olyan igazságtalan munkamegosztás alakult ki, ahol a geopolitikai Dél országai a gyarmatosító nemzetek nyersanyagforrásaivá váltak, és azok is maradtak a gyarmatok függetlenedése után. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbank sok-sok éve nyújt jelentős összegű támogatást ezeknek az országoknak, azonban ezek a segélyek továbbra is arra ösztönzik őket, hogy nyersanyagexportra törekedjenek, mivel a befolyt pénz nem elegendő a gazdasági növekedéshez. Ennél fogva ezen országok továbbra is ugyan azokat a mezőgazdasági termékeket és nyersanyagokat termelik, mint a gyarmatosítás időszakában. Ez két dolgot eredményez: 1. A feldolgozási folyamat a fejlett, ipari országokban, vagy az azok által tengerentúlra kihelyezett gyárakban történik, így a ‘harmadik világ' országai a késztermékeket kénytelenek egy magasabb áron visszavásárolni. 2. Mivel a déli félteke államai mind növelik nyersanyagtermelésüket, túltermelés alakul ki, amelynek hatására az árak lecsökkennek, így ezzel a bevétel is kevesebb lesz.

A farmereknek kölcsönöket kell felvenniük, de a feltételek egyre rosszabbak, így egyre kevesebben tudnak hozzájutni. Megpróbálnak növényvédő szereket használni a jobb minőség érdekében, de egyrészt ez felemészti vagyonukat, a minőség sem lesz jobb és a természet is károsodik. Vagyonuk elvesztése számos további következménnyel jár, így például nem képesek iskolába küldeni gyermekeiket, mert nem tudják megfizetni a tandíjat. Problémájukra egyetlen megoldás kínálkozik, a termést még az aratás előtt eladják különböző tőzsdespekulánsoknak, természetesen minimális árért, mivel képtelenek megvárni azt az időt, amikor a termés többet érne.

A fizetésképtelen farmerek földjeit a hatóságok elárverezik - mely vagyon így a nagyföldbirtokosok kezébe kerül - a termelők pedig a nagyvárosokba áramlanak, ahol rendszerint nem kapnak munkát. A munkanélküliek növekvő száma növekvő terheket ró az államra, így az államnak több és több külföldi kölcsönhöz kell folyamodnia. Ezeket a pénzeket azonban a napi problémák megoldására fordítják, ahelyett, hogy befektetnék azt az oktatásba, a közegészségügybe, vagy az iparba.

A mi cselekedeteink szintén befolyásolják ezt a folyamatot. Ha olyan cipőt, vagy futball-labdát vásárolunk, amely gyermekmunkával készül, vagy olyan kávét iszunk, melynek előállításához olyan technikát használtak, mely környezetszennyezést okoz, akkor személyesen is felelőssé válunk. Mindazonáltal van egy alternatív megoldás, mely ellentétes a globális szabad kereskedelem logikájával. Ez az alternatíva a Fair Trade (Méltányos Kereskedelem, amely együttműködésen, társadalmi ellenőrzésen és környezetbarát termelési eljárásokon alapul. E rövid munkában a Méltányos Kereskedem Magyarországi alkalmazhatóságáról és a keresztény egyházak, elsősorban a Magyarországi Református Egyház lehetséges szerepéről szeretnék írni.

1. A Méltányos Kereskedelem mozgalom általános jellemzői

1.1. A Méltányos Kereskedelem mozgalom rövid története

A Fair Trade alapjai 1860-ra vezethetők vissza. Ebben az évben jelent meg a ‘Max Havelaar' című könyv, mely leleplezte a holland kávékereskedelem igazságtalanságait Indonéziában. A Méltányos Kereskedelem mozgalmat misszionáriusok kezdték és az első Fair Trade termékeket az úgynevezett ‘világ boltokban' árusították. A mozgalom valódi kezdőpontja azonban 1988, amikor néhány önkéntes kezdeményezésére, akik gyakorlati választ szerettek volna adni társadalmi és gazdasági igazságtalanságokra, felújították a Max Havelaar nevet, amely az első hitelesített Fair Trade márkajelzés lett Hollandiában. Később a Max Havelaar logo Nyugat-Európa számos országában megjelent. Más országokban másféle márkajelzések terjedtek el. Mindezt összefoglalja a következő táblázat:

Név	Ország	Kezdődátum
Max Havelaar Alapítvány	Hollandia	1988
	Belgium	1991
	Svájc	1993
	Franciaország	1993
	Luxemburg	1993
	Dánia	1994
Transfair	Németország	1993
International	Luxemburg
	Japán
	Ausztria	1994
Fairtrade Foundation	Egyesült Királyság	1992

1997-ben a legfontosabb alapítványok megalapították a Méltányos Kereskedelem nemzetközi ernyőszervezetét az FLO-t (Fair Trade Labeling Organization). Az FLO székhelye Bonnban van. Jelenleg 17 nemzetközi Fair Trade szervezet tagja FLO-nak. E szervezetek 2002-ben megegyeztek egy közös embléma használatáról, amelyet minden európai, amerikai és japán szervezet egyaránt használ termékeinek megjelölésére.

A legfontosabb Fair Trade termék a kávé, de számtalan egyéb termék is megkapta a közös logo-t, így pl. banán, méz, ananász, kakaó, rizs, cukor stb. Ezek a termékek közvetlenül a termelőktől származnak, de nagyon fontos, hogy az FT szervezetek farmer szövetségekkel és nem magánszemélyekkel vannak kapcsolatban.

A legtöbb farmer szervezet, szövetkezet vagy önsegélyző csoport, amely részt vesz a Méltányos Kereskedelem mozgalomban termékeinek csak egy kis részét adják el Fair Trade embléma alatt. Általában ez csak 5%, vagy kevesebb, mivel a méltányos kereskedelmű termékek iránti kereslet az északi féltekén egyelőre korlátozott. A kávé esetében például 2002-ben 177 farmer szervezet volt aktív tag és 144 volt várólistán.

Manapság már a multinacionális cégeknek is vannak Fair Trade termékei, azonban vannak figyelemreméltó kivételek, pl. a Sara Lee (Douwe Egberts) nem kíván részt vállalni a méltányos kereskedelemben.

A Méltányos Kereskedelem továbbra is csak egy kis szegmensét jelenti a nemzetközi kereskedelemnek, azonban a Fair Trade termékek aránya és sora folyamatosan nő. Egy reprezentatív brit közvélemény-kutatás szerint a ‘készség az etikus termékek vásárlásra' a következőképp alakult 1990 és 1994 között.

	1990	1994	Változás %-ban 1990- 1994
a felmérés alapja: felnőttek	1,336 %	981 %
mindig / közel mindig ezt vásárolja / használja	4	5	+1
megpróbálja amennyire lehetséges ezt vásárolni	16	18	+2
ETIKUS GONDOLKODÁSÚ ÖSSZESEN	21	23	+3
hajlik a használatra / ‘megveszem, ha meglátom'	19	21	+2
foglalkozik az üggyel, de nincs hatással vásárlási szokásaira (‘karosszék etikus')	28	35	+7
‘FÉLIG-ETIKUS' ÖSSZESEN	47	56	+9
nem foglalkozik az üggyel, nincs hatással vásárlási szokásaira	19	16	-3
az etikus vásárlás számára időpocséklás / kerüli az etikus termékeket	3	1	-2
TELJESSÉGGEL ‘KÖZÖNBÖS'	22	17	-5
NEM TUDJA / NEM ISMERI	9	4	-5
ÖSSZESEN	100	100

1.1. A Fair Trade definíciója

Különböző nemzetközi Fair Trade szervezetek megpróbálták definiálni a Méltányos Kereskedelem koncepcióját. Az egyik legelterjedtebb megközelítés szerint: „a Fair-trade egy kereskedelmi partnerség, amely dialóguson, nyíltságon és elfogadáson nyugszik, amely nagyobb egyenlőséget keres a nemzetköz kereskedelemben. Mindez hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, jobb kereskedelmi feltételeket nyújtva és jogokat biztosítva a háttérbe szorított termelőknek és munkásoknak, különös tekintettel a geopolitikai Délen."

Véleményem szerint a legfontosabb kifejezések ebben a definícióban a „dialógus" és a „fenntartható fejlődés", mivel ezek világosan megmutatják az új típusú partnerség körvonalait az úgy nevezett 'Észak' és 'Dél' között. Az alap tehát a dialógus két egyenlő partner között és a közös cél a fenntartható fejlődés.

Nagyon fontos, hogy a 'Fair Trade' és a 'szövetkezeti gazdaság' gondolata nem pusztán elméleti eszmecserék eredményei, hanem sokkal inkább társadalmi mozgalmakból származó kifejezések. Ezek a gondolatok a valós életből származnak, nem pusztán teóriák, hanem a létező valóságból táplálkoznak. A termelők szempontjából ugyanis a Méltányos Kereskedelem magasabb bevételeket, megjavult munkakörülményeket, a helyi tradíciók támogatását és általában nagyobb társadalmi biztonságot jelent.

1.2. A Fair Trade Mozgalom céljai

A Méltányos Kereskedelemnek kettős célja van. Elsőként mindez hasznos lehet a fejlődő országok farmerei számára, másrészről, pedig ez a fajta gondolkodás választ nyújthat a nyugati fogyasztói kultúra ellentmondásaira.

A Fair Trade általános céljait megfogalmazó lista szerint, amelyet IFAT Általános Gyűlése fogalmazott meg 1999 májusában, a harmadik világ érdekei a legfontosabbak:

a) "Biztosítani a termelők életkörülményeit és jólétét a piachoz való hozzájutás megkönnyítésével, a termelő szervezetek megerősítésével, a termékekért járó jobb ár kifizetésével és kereskedelmi kapcsolat folytonosságának biztosításával.

b) Biztosítani a fejlődési lehetőségeket a hátrányos helyzetű termelőknek, különösen a nőknek az őshonos embereknek, valamint megvédeni a gyermekeket a kizsákmányolástól a termelési folyamat során.

c) Növelni a tudatosságot a vásárlók között termelőket a nemzetközi kereskedelemben érő negatív hatásokról, amely segítségével a vevők pozitív módon képesek használni vásárlóerejüket.

d) Példát mutatni a partnerségről a kereskedelemben a dialóguson, az átláthatóságon és megbecsülésen keresztül.

e) Kampányolni a változások mellett a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályaiban és gyakorlatában.

f) Biztosítani az emberi jogokat a társadalmi igazságosság, az egészséges környezeti eljárások és gazdasági biztonság hangsúlyozásával."

Mindemellett, ha a fejlett világ, fogyasztásba vetett hitét látjuk, könnyen felismerhetjük a nyugat szükségleteit is. A fogyasztói kultúra két kritikus pontját szükséges kiemelni. Egyrészt komoly problémát jelent a fogyasztás nagysága, amely direkt módon felelős a környezet pusztulásáét globális szinten, pl. globális felmelegedés, vízszennyezés, az erdők pusztulása és a bio-diverzitás szegényedése. Másodrészt a fogyasztói szemlélet túlzottan materialista, amely jelentős módon beszűkíti az élet értelmének sokszínűségét, ezért ez a kultúra erősen rombolja a kollektív érdekeket, túlhangsúlyozva az egyén szerepét. E szempontból megközelítve a kérdést, mi, a nyugati világ lakói a méltányos kereskedelemben reális alternatívát találhatunk, amellyel a kortárs gazdaság és társadalom számos ellentmondását legyőzhetjük.

1.3. A Méltányos Kereskedelem termékeinek főbb kritériumai

Számos nagyon szigorú feltétel szerepel a Méltányos Kereskedelem rendszerében, amelyek alapján használható a „Fair Trade" logo. A legfontosabb kritériumok, amelyre a méltányos kereskedelem különböző szervezetei törekednek:

1 munkások számára elfogadató bérek, jó lakhatási körülmények, magasabb egészségi és biztonsági színvonal és jog arra, hogy szakszervezetekhez csatlakozzanak;

2 ne legyen gyermek, vagy kényszermunka;

3 programok a fenntartható környezetre;

4 kis földműves-szövetkezetek számára demokratikus struktúrák, amelyek biztosítják a tagoknak, hogy részt vehessenek a szövetkezeti döntéshozó folyamatban.

Ez az alap, de mindez nem elegendő. A szállítás és a kereskedelem során szintén szigorú ellenőrzések vannak. A Méltányos Kereskedelmen belül minden termékre külön meghatározott szabványok vonatkoznak, amelyek meghatároznak olyan jellemzőket, mint pl. a minimum minőség, az ár és a termelési feltételek, amelyeknek meg kell felelniük. Az FLO hitelesítő részlege a többi csoporttól függetlenül működik, összesen 38, kizárólag a geopolitikai délről származó felügyelővel, akik ügyelnek az FLO kritériumok helyes alkalmazására és az áruvédjegy jogos használatára.

A következő két ábra segítségével összehasonlíthatjuk a 'normál' és a 'méltányos' termelési folyamatot, a kávé példáján keresztül. Ahogyan látható a Méltányos Kereskedelem rendszere rövidebb. Az első három lépcsőfok a nemzetközi méltányos kereskedelem szervezetek felügyelete alatt áll. A negyedik lépcsőfok szintén a rendszer része, hiszen a konkrét kiskereskedelem szintén „méltányos", kezekben van, hiszen az áruk terjesztését a nemzeti szinteken álló fair trade boltok végzik. Ezzel szemben a hagyományos folyamat hosszabb és kevésbé ellenőrizhető.

Termelő

Közvetítő személy

Feldolgozó üzem

Helyi exportőr Termelő ország

---------------------------------

Nemzetközi kereskedő Vásárló ország

Pörkölő üzem

Kiskereskedő

Vásárló

1. ábra: Termelés, kereskedelem és eladás egy hagyományos kávétermelő rendszerben

2. A jelenkor gazdasági problémái a református tradíció szempontjából

A társadalmi és gazdasági igazságtalanságok megítélése a református (vagy tágabb értelemben a protestáns) hagyományban meglehetősen ellentmondásos. Protestáns országok, mint pl. Anglia, vagy Hollandia meglehetősen aktívak voltak a gyarmatosításban. Néhány fehérek irányította protestáns egyháznak komoly felelőssége van különböző rasszista politikai megnyilvánulások (pl. a Déli Konföderációban az amerikai polgárháború idején, vagy Dél-Afrikában az apartheid rezsim idején) támogatásában. Továbbá, bizonyos értelemben, a protestantizmus a modern kapitalista rendszer egyik alapja. Természetesen a kapitalizmus és a társadalmi-gazdasági igazságtalanság két különböző fogalom, mégis az első könnyen válhat forrásává a másodiknak.

Annak ellenére, hogy Kálvin és a puritán hittudósok eredeti tanítása a társadalmi igazságtalanságról erősen ellenezte a szegény elnyomását, a református tradíció - indirekt módon - felelőssé tehető a világ mai állapotáért Az emberszeretet és a kemény munka, amely a puritán gondolkodás alapja volt, igazolta a kapitalista profit létjogosultságát és a munkába vetett hit, olyan tömeges termeléshez vezetett, amely a társadalmi egyenlőtlenségekhez vezethetett. E módon a puritanizmus segített a kapitalizmus térhódításában, bár természetesen nem ez az egyetlen forrása a jelenkori kapitalista rendszernek, mégis egy jelentős alapot szolgáltatott neki. Néhány esetben a kapcsolat még szembetűnőbb, pl. az USA jelenkori gazdasági és politikai életében. E rendszer néhány vezetője tagja, vagy jó kapcsolatot tart fenn hitbuzgó protestáns (fundamentalista) közösségekkel. E gyülekezetek kegyességi gyökerei szintén a puritanizmushoz vezethetők vissza.

Mindezek ellenére a protestáns egyházak véleménye a gazdasági kérdések tekintetében drámaian megváltoztak az elmúlt néhány évtizedben.

Ulrich Duchrow, a szociál-etika jól ismert német protestáns professzora egy kettős stratégiát vázol az egyházak számára az alternatívák bevezetése érdekében. Az első lehetőség a konkrét részvétel a helyi és regionális kezdeményezések fejlesztésében, míg a második egy szövetség építése a makrogazdasági és politikai változásokért folyó küzdelem támogatására. Mindkettőnek bibliai alapja van. Jézus és mozgalma segített az embereknek abban, hogy gyógyítsák közösségüket, beleértve annak gazdasági vetületeit is, a szolidaritás modelljének újra felfedezésével. E lehetőség a makró szinten is működik, de tisztázni szükséges a legfőbb elveket, mielőtt sor kerülne a konkrét szövetség megkötésére egy alternatíva érdekében. Az ószövetségi Izrael idejében a prófétai kritikán és a konkrét terveken keresztül vált lehetségessé a törvény reformjára irányuló harc, hogy a törvény konkrét segítséget jelentsen a gazdasági igazságtalanság ellen. A hellenisztikus és a római időben ez a „megzabolázás" már többé nem volt lehetséges; az egyedüli út a csendes ellenállás és a kis-körben hatásos alternatívák alkalmazása lehetett. Ez azt jelenti, hogy a reformista stratégia sem abban a korban nem volt, sem manapság nem lesz valós alternatíva.

Az Egyháznak részt kell vennie abban az építőmunkában, ahol látható szövetséget hozunk létre Isten Népe és az érintett emberek, valamint az ő szerveződéseik, mint pl. szakszervezetek és társadalmi mozgalmak között. A remény világos jele az, ahogy ezek a mozgalmak kisarjadtak szerte a világon, legláthatóbban a Társadalmi Világfórumon. Nagyon bátor tett volt az Egyházak Világtanács részéről, hogy legutóbbi nagygyűlését a Társadalmi Világfórum szülőföldjén szervezte meg. Ez szimbolikusan megmutathatja a világnak, hogy az egyházak elmozdultak konstantini múltjukból, amely során a Birodalom bűntársai voltak egy olyan bibliai jövő felé, ahol az Egyház a szegények oldalán áll."

3. A Méltányos Kereskedelem lehetőségei Magyarországon és a Magyarországi Református Egyház szerepe

Véleményem szerint a fent vázoltakhoz hasonló módon a reformátusok is csatlakozhatnak a méltányos kereskedelem kezdeményezéseihez. Ebben a fejezetben ennek realitását szeretném röviden megvizsgálni.

2.1. A magyar gazdaság és életszínvonal néhány jellemzőjéről

Az államszocializmus Közép- és Kelet-Európai bukása után a növekedés és fejlődés szocialista elképzelését felváltotta ugyan ennek kapitalista formája.

A magyar gazdaságot a transznacionális társaságok (TNC) uralják, jóval nagyobb mértékben, mint bárhol a régióban. A kapcsolódás a helyi elit és a transznacionális tőke között egyértelmű. A vezetőség addig támogatja a TNC-ket, ameddig azok munkahelyet és „fejlődést" kínálnak a közösségnek és természetesen a helyi elitnek is.<sup> </sup>

A nemzetközi tőke jelenléte különösen fontos a bevásárló központok esetében. E kereskedelmi egységekről számos vita folyt és folyik Magyarországon. A támogatók egyrészről az új munkahelyek jelentőségét emelik ki, de talán még több szó esik a nyugati-stílusú vásárlás lehetőségéről. Ezek az új stílusú bevásárló központok, amelyek a korábbi lehetőségekhez képest színes választékot, valamint tiszta és viszonylag biztonságos vásárlási körülményeket nyújtanak hamar népszerűvé váltak. Ugyanakkor az ellenállás is igen jelentős, talán ebben is élen járunk a térségben. A kiskereskedők e plázák ellenében védték saját megélhetésüket, amelyhez jelentős civil támogatást is kaptak.

Mindezek ellenére a tiltakozás nem volt elegendő és manapság egyértelműen e nagyáruházak diktálják a feltételeket. Egyelőre nincs valós alternatíva ellenük. A szakszervezetek különböző formái nagyon gyengék, amely egyáltalán nem meglepő a 40 éves szocialista berendezkedés után, amikor a szakszervezeteket úgy mutatták be, mint amelyek fontos részei a társadalomnak, azonban valójában teljesen a kommunista párt irányítása alatt álltak. Más potenciális vállalati-növekedés ellenes közösségek szintén gyengék, mivel az emberek kiábrándultak és ezért a szolidaritás, valamint a motiváció a közösségi akciók iránt alapvetően elutasításra kerül a civil társadalom körében.

Ma a fogyasztás sokban hasonlatos a nyugat-európai formákhoz. Ebből következően nekünk hasonló alternatívákra van szükségünk, mint a nyugat-európaiaknak. Magyarországon egy viszonylag nagy középosztály van, amelynek vásárlóereje is viszonylag nagy. Mindazonáltal van egy jelentős különbség Nyugat-Európával szemben, mégpedig a szegények növekvő száma. Közép- és Kelet-Európában a szabadság és a demokrácia kiterjedése ellenére az új politikai berendezkedés sohasem járt együtt olyan gazdasági rendszerrel, amely képes lett volna arra, hogy kezelje az átalakulás társadalmi dimenzióját.

Ahogyan az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága állásfoglalásában megfogalmazta: „Az átalakulások eredményeként a roppant gazdagok kis körének és a mindennapi szegénységgel küzdők többségének társadalmát láthatjuk. ... Ezeknek az országoknak a tapasztalata azt mutatja, hogy a piachoz, mint egy „mindent megoldó tényezőre" való hagyatkozás a társadalmi morál katasztrofális kríziséhez vezet mind a politikában, mind a gazdaságban.

Összefoglalva a magyar gazdasági élet ezeket az általános jellemzőit, két jelentős következtetést vonhatunk le a Méltányos Gazdaság témakörével kapcsolatban. Elsőként, látnunk kell, hogy van egy fizetőképes kereslet, amely képes fenntartani egy Fair Trade bolthálózatot, de ugyanakkor van egy másik kör, akiknek egy reális alternatívára van szükségük, mivel a fennálló gazdasági rendszer miatt háttérbe szorulnak. Ezeknek az embereknek egy része termelő, vagy kiskereskedő, akiknek a Méltányos Kereskedelem bizonyos tekintetben kiutat hozhatna.

2.2. Méltányos kereskedelmi kezdeményezések Magyarországon

Magyarországon nem létezik olyan méltányos kereskedelmi hálózat, mint Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, vagy Japánban, de akad néhány kezdeményezés, amely fel szeretne építeni egy ilyent hazánkban is. A kezdeményezések különböző zöld mozgalmakból indultak ki. Röviden szeretném bemutatni a legfontosabb ilyen kezdeményezéseket.

A Védegylet az egyik legnagyobb magyarországi „zöld" szervezet. A Méltányos Kereskedelem propagálása csak egy a tevékenységei között. A Tudatos Vásárlók Egyesülete

célja küzdelem a rossz vásárlási szokások ellen. Rendszeresen szerveznek a Méltányos Kereskedelem és a biológiailag tiszta (bio) élelmiszerek népszerűsítésére érdekében, valamint megtévesztő reklámok, termékek ellen rendezvényeket.

Az egyetlen kifejezetten Fair Trade kezdeményezés a „Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség" nevet viseli és tevékenységét jól lehet követni az általuk üzemeltetett honlapon. A "Fair Világ" összefoglalja a legfontosabb információkat a Méltányos Kereskedelemről, történeti hátteret ad, listát a Fair Trade-del kapcsolatos hazai és nemzetközi szervezetekről, illetve naprakész információkat az aktuális magyarországi programokról. E csoport egy mozgó kávézót is üzemeltet, ahol méltányos kereskedelemből származó kávét, teát lehet kóstolni. Ezt, valamint információs pultjaikat különböző fesztiválokon állítják fel. Budapesten megnyílt - majd sajnos az érdeklődés hiánya miatt hamar be is zárt - az első önálló Méltányos Kereskedelem bolt is Fair Trade Center néven, de már sok más budapesti és néhány vidéki kis üzletben is kaphatók fair termékek. Immáron több helyről rendelhetők Interneten is méltányos kereskedelmi áruk.

Néhány üdvözlendő egyéni kezdeményezés ellenére, sajnos sem a római katolikus, sem a protestáns egyházak nem kötődnek hivatalos formában a Méltányos Kereskedelem mozgalomhoz, bár különböző konferenciákon és egyházi találkozókon felmerült már a kérdés. A legnagyobb valószínűség szerint az Egyházon belül van egy olyan réteg, amely tenni szeretne ennek az ügynek az érdekében.

3.3. A Magyarországi Református Egyház lehetőségei a Méltányos Kereskedelem terén

Az első fejezet harmadik részében Ulrich Duchrow-tól idéztem. Véleménye szerint az egyház egyik lehetősége a társadalmi mozgalmakkal való együttműködés. Úgy vélem mindez a Magyarországi Református Egyház számára is járható út. Számos olyan jól működő kezdeményezés van, amellyel elképzelhető az együttműködés. Szükségtelen az egyházak részéről újabb kezdeményezéseket indítani, azonban számos olyan értékkel bírunk, amellyel más mozgalmakat, így a Méltányos Kereskedelmet is gazdagíthatjuk.

Mindazonáltal ez nem egyszerű. Három olyan gondolkodásmódot szeretnék említeni, amely akadályozza a Magyarországi Református Egyházat abban, hogy őszinte szolidaritással kiálljon a világ szegényeinek oldalán. Az első egy olyan gondolkodásmód, amely a protestáns teológiából és abból a rossz tapasztalatból származik, amelyet keresztények a kommunizmus idején elszenvedtek. Számos teológus nagyon elővigyázatos minden olyan jelenséggel, amely társadalmi témákkal kapcsolatos. Az emberek jogainak túlhangsúlyozása nagyon könnyen félreérthető lehet, a „népköztársaság" átkos öröksége miatt. A felszabadítás teológia szintén nagyon kényes téma hazánkban, mivel a kommunista rezsim időszakában ez volt az Egyház egyik „hivatalos" ideológiája. Alapjában véve ez nem kellene, hogy akadálya legyen a Méltányos Kereskedelem terjedésének, mivel a Fair Trade nem egy kommunisztikus elképzelés. Lehetséges, hogy a felszabadítás teológia eredeti formájában, már tényleg nem releváns Európában, de a Déllel vállalt szolidaritás egészen más lapra tartozik.

A második gondolkodásmód, amely egyházunkban jellemző a partikularitás és a szűklátókörűség. Számos lelkész és presbiter szemében a másik problémája eltörpül a saját problémák mellett. Ez részben igazolható, hiszen a gyülekezetek nagy hányada igen szegény. Azonban ez nem csak pénz kérdése, hanem sokkal inkább a gondolkodásmódé, amelynek kereszténynek kellene lennie.

Végezetül a harmadik probléma egészen új keletű. A gyülekezetekhez több, vagy kevesebb vállalkozó is tartozik, akiknek az érdekei sokszor valamilyen módon ellentétesek a szolidaritás eszméével. Van, amikor vállalkozásuk életben maradása fontosabb, mint a másik ember érdekeinek képviselete és van, amikor a vállalkozó része egy olyan rendszernek, amely érdekelt a gazdaság jelenlegi formájának fenntartásában. Ebből a szempontból a szolidaritás gazdasága nagyon nehéz kérdésnek bizonyulhat.

Azonban, véleményem szerint ezek kezelhető problémák. Istennek hála egyre és egyre többen vannak olyanok, akik a rossz gondolati berögződések megváltoztatására törekednek. E változások egyik gyümölcse lehet az is, hogy az Egyház is bekapcsolódik egy méltányosabb kereskedelemért való küzdelembe.

3.4. Egy új kezdeményezés

A Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet 2007-ben azt határozta el, hogy segít a méltányos kereskedelmi kezdeményezés délkelet-magyarországi elterjesztésében népszerűsítő előadások, kampányok, vásárok szervezésével. Ennek egyik nyitó aktusa volt az előadás, ahol a résztvevők megismerkedhettek a Méltányos Kereskedelem történetével, elvi és gyakorlati alapjaival, valamint azzal a realitással, amellyel nap, mint nap találkoznia kell a Fair Trade aktivistáinak.

Novemberben - kísérleti jelleggel - a Közösség kis irodájában megnyílt egy 40-50-féle termékből álló kicsiny lerakat, ahol a betérők megismerkedhetnek a különböző árukkal, illetve meg is vásárolhatják azokat. Ez természetesen csak egy nagyon szerény kezdet, de ahhoz már elegendő, hogy a téma iránt érdeklődők hozzájuthassanak a legfontosabb információkhoz és magukhoz a termékekhez.

Összefoglalás

Ebben a rövid írásban, megpróbáltam megmutatni a Méltányos Kereskedelem legfontosabb jellemzőit. Történeti hátteret, definíciót adtam és felsoroltam e mozgalom legfontosabb céljait. Hangsúlyoztam, hogy a Méltányos Kereskedelem iránti igény a globalizáció egészségtelen folyamatai miatt erősödött meg.

A második fejezetben a kapitalizmusról alkotott református véleményeket foglaltam össze. Véleményem szerint különösen fontos újra és újra szembesülni azzal a ténnyel, hogy a protestantizmus, történetének korai szakaszában forrása és támogatója volt a kapitalista rendszernek. Bizonyos szempontból azt is lehet mondani, hogy a református tradíció felelős a jelenkori gazdasági és társadalmi szituációért. Azonban, a társadalmi kérdések iránti attitűd teljesen megváltozni látszik. Manapság a nemzetközi református szövetség az egyik legprogresszívebb támogatója az anti-neo-liberális mozgalomnak. Ennél fogva a református egyházak családja, ahogyan erre nyugaton számtalan példát láthatunk, a Méltányos Kereskedelem egyik potenciális támogatója lehet.

Harmadsorban, a jelenkori magyar gazdasági helyzetről fejtettem ki néhány gondolatot és érintettem a megoldási lehetőségeket is, amikor a méltányos Kereskedelem hazai lehetőségeiről beszéltem. Habár e mozgalom manapság még nagyon marginális, ám ebből a magból hatalmas fa sarjadhat.

Ha a Magyarországi Református Egyház túl tud lépni történeti örökségén és ökumenikus partnereivel együtt határozottan egy platformra tud állni a társadalmi mozgalmakkal, akkor a Méltányos Kereskedelem teljesen természetes része lehet mindennapjainknak. Kívánom, hogy e pár sor lehessen egy lépés az efelé vezető hosszú úton.

IRODALOM

Bird, Kate és Hughes, David R. "Ethical Consumerism: The Case of "Fairly-Traded"

Coffee," Business Ethics 6 (1997/3): 159-167.

Boda Zsolt. Conflicting Principles of Fair Trade. Budapest: Business Ethics Center, 2001.

Cohen, Jere. Protestantism and Capitalism. New York: De Gruyter, 2002.

Develtere, Patrik és Pollet, Ignace. Co-operatives and Fair Trade. Leuven: Higher Institute

for Labour Studies, 2005.

Duchrow, Ulrich. "Christian Social and Political Witness Today in the Light of the Accra

Confession," Reformed World 55 (2005/3): 266-273.

European Churches Living Their Faith in the Context of Globalisation. Brüsszel: Conference

of European Churches, 2006.

"A Globalizáció és problémái" elérhető a www.fairvilag.org/pages/globalizacio.htm

internetcímen, elolvasva 2007. június 21.

Gould, Nicholas J. "Fair Trade and the Consumer Interest: a Personal Account,"

International Journal of Consumer Studies 27 (2003. szeptember): 341-345.

http://en.wikipedia.org/wiki/Fundamentalist_Christianity, elolvasva 2007. június 21.

http://fairvilag.org/pages/magyar.html, elolvasva 2007. június 21.

Kulcsár László és Domokos Tamás "The Post-Socialist Growth Machine: The Case of

Hungary" International Journal of Urban and Regional Research 29 (2005.

szeptember): 550-563.

Tollens, Eric. Fair Trade: An Illusion? Leuven: KUL, Department of Agricultural and

Environmental Economics, 2003.

Van Wieren, Gertel "Spirituality, Worship and the Accra Confession," Reformed World 55

(2005/3): 244-250.