hogyan működik

A fair trade szereplői:

A termelőszövetkezetekbe (a termelők érdekképviselete, mely a termelők jobb tárgyalási esélyeit hivatott segíteni) tömörült termelők a fair trade importőröknek adják el termékeiket. Az importőrtől a forgalmazókon át a fogyasztókhoz jut el a méltányos kereskedelemből származó termék.

Bizonyos országokban bizonyos árucikkek exportját a kormányok maguk felügyelik.

Árképzés:

A mai árakat árutőzsdei tranzakciók határozzák meg, a legnagyobb problémát a gyors ingadozás és a kiszámíthatatlanság jelenti. A szorongatott helyzetben lévő termelő nincs tárgyalási pozícióban, így annyiért ad túl a terményén, amennyiért csak tud, általában már betakarítás előtt (amikor az árak a legalacsonyabbak).

Ezzel szemben a méltányos kereskedelem keretein belül a termelők egy minimum árat kapnak, figyelembe véve az előállítás tényleges költségeit és a termelő megélhetési kiadásait. Ha a világpiaci ár ez alá megy, a termelő továbbra is a minimum árat kapja (ha felette van, akkor a világpiaci árat).

Emellett minden méltányos kereskedelemben értékesített termékért fair trade prémium jár. Ezt a szövetkezetek (tehát maguk a termelők) saját belátásuk szerint használják fel szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre, pl. helyi iskolákat létesítenek, egészségügyi intézményeket, közösségi házakat, utakat építenek, ösztöndíjakat, vagy kisebb, fejlesztésre szánt hiteleket adnak a termelőknek.

Kávé esetében például:

2003-ban az arabica kávé ára 65 cent/font (60 dkg) volt, míg a fair trade ár maradt 1,26 dollár. Ez a kis különbség 41 millió dollár többletjövedelmet eredményezett a termelőknek (a világpiaci áron történő eladáshoz képest).